Napégés (sunscald)

A sunscald, vagyis napégés nem fertőző, környezeti eredetű növénykárosodás. Hideg téli napokon a déli és délnyugati törzs- vagy ágfelület felmelegszik, majd éjszaka gyorsan lehűl és megfagy. Fiatal, vékony kérgű fákon kéregrepedést és besüppedt elhalást, zöldségfélék termésén pedig világos, kiszáradó foltokat okozhat.

A sunscald nem kórokozó, ezért nincs egyetlen okozó gombája, baktériuma vagy vírusa. A tünetek a növény részétől és az évszaktól függnek.

Fiatal vagy frissen átültetett lombhullató fákon főként a déli, délnyugati vagy nyugati törzs- és ágrészek érintettek. Téli napsütésben a kéreg alatti kambium és háncsrész felmelegedhet, majd napnyugta után gyorsan lehűlhet. Nyáron a napégés inkább túlzott hőterheléshez, erős párologtatáshoz vagy korábban árnyékolt szövetek hirtelen napfénynek való kitettségéhez kapcsolódik.

Zöldségféléken a termés nap felőli oldala sérül; a levélzet elvesztése, erős metszés vagy a növény megdőlése növeli a kockázatot.

• Fák és cserjék: hosszúkás, besüppedt, vörösesbarna vagy sötét elhalt kéreg, kiszáradás, felrepedés, későbbi kéregleválás és szabálytalan seb.
• Paradicsom: a termés nap felőli oldalán halványsárga, fehéres, barnuló vagy kemény, kiszáradó folt; a sérült rész később ráncosodhat vagy másodlagosan rothadhat.
• Paprika: sárgásfehér, kifakult, besüppedő vagy papírszerűen száradó folt a közvetlenül megvilágított termésrészen.
• Palánták és hajtások: a nap felőli levél- vagy szárfelület kifehéredhet, szürkülhet, majd elhalhat.

A folt jellemzően élesen a megvilágított oldalra korlátozódik, nem terjed szabályos levélerek mentén, és nem képez kórokozóra jellemző spóratelepeket.

A károsodás közvetlen napfényből és hőmérsékleti vagy vízháztartási stresszből ered. Téli esetben a napközbeni kéregfelmelegedést gyors esti fagy követi. A kockázat nagyobb derült, száraz, hideg téllel járó térségekben, például az Intermountain West, a magasabban fekvő belső területek és az északi államok egyes részein.

• fiatal, vékony kérgű vagy frissen átültetett fa;
• délnyugati fekvés, visszaverődő fény világos falról, hóról vagy burkolatról;
• őszi szárazság, gyenge gyökérzet vagy elégtelen talajnedvesség;
• erős nyári metszés, amely korábban árnyékban lévő kérget vagy termést tesz szabaddá;
• paradicsomon és paprikán levélvesztés, kártevő- vagy betegségkár, megdőlés, ritka lombkorona.

Nem fertőződik növényről növényre. A sérült kéreg és termés azonban könnyebben kolonizálódhat másodlagos gombákkal, baktériumokkal vagy farontó rovarokkal.

A sunscaldnak nincs biológiai életciklusa, mert környezeti rendellenesség. A sérülés akkor alakul ki, amikor a növény élő szövetei a fény és hő hatására felmelegszenek, elvesztik hidegtűrésük egy részét, majd gyorsan lehűlnek vagy kiszáradnak.

A kéregkárosodás gyakran csak tavasszal vagy akár évekkel később válik feltűnővé, amikor a kéreg felreped vagy leválik. A fa ezután kalluszképzéssel és sebzárással próbálja körülhatárolni a sérült részt. A gyümölcsökön a folt általában a termés fejlődése közben jelenik meg, és a sérült szövet nem regenerálódik.

A már elhalt kéreg vagy termés nem gyógyul vissza. A beavatkozás célja a további stressz csökkentése és a másodlagos problémák megelőzése.

• Ne hántsa le az ép, még tapadó kérget, és ne vágjon egészséges szövetbe.
• Ne kenje be a kéregsérülést kátránnyal, sebkezelő festékkel vagy más tömítőanyaggal; hagyja a fát természetes sebzárással reagálni.
• Távolítsa el a teljesen elhalt, összeesett vagy rothadó zöldségtermést, és szüntesse meg a levélvesztés okát.
• Biztosítson egyenletes talajnedvességet, megfelelő mulcsot és a növényhez illő tápanyagellátást.
• Nagy, mély, terjedő törzssebek, gyenge korona, kiterjedt kéregleválás vagy farontó rovarok jelei esetén kérjen minősített arborista segítségét.

A megelőzés kulturális módszerekkel a leghatékonyabb. Használjon fehér papír- vagy műanyag törzsvédőt, árnyékoló deszkát vagy megfelelő téli szél- és napvédelmet. Kisebb gyümölcsösökben vízbázisú, fehér törzsfesték is alkalmazható, de csak olyan terméket válasszon, amelyet a növényen való használatra a gyártó kifejezetten megenged.

Paprikán és egyes más zöldségféléken a kaolinagyagból képzett fényvisszaverő film csökkentheti a napégést, de a kijuttatásnak nem szabad kiszáradást vagy nem kívánt maradványt okoznia. A lombkorona megőrzése, a megfelelő öntözés, a fizikai növénytámasz és a kártevők elleni integrált védekezés általában fontosabb, mint bármely permetezés.

Fákon:

• Ősszel tekerje körbe a fiatal, vékony kérgű törzset fehér, fényvisszaverő, légáteresztő faápolási tekerccsel vagy megfelelő törzsvédővel; tavasszal, a tartós fagyveszély elmúltával távolítsa el.
• A védelmet az ültetés utáni első két-három télben különösen fiatal fáknál ismételje, amíg a kéreg meg nem vastagszik.
• Ősszel a talaj fagyása előtt alaposan öntözze be a növényt, de ne ösztönözzön késői, zsenge hajtásnövekedést túlzott öntözéssel vagy nitrogéntrágyázással.
• Mulcsozzon 2–4 hüvelyk vastagságban, a törzstől néhány hüvelyk távolságot hagyva.
• Kerülje a nagy nyári metszést, amely hirtelen napfénynek teszi ki a törzset vagy ágakat.

Zöldségféléken: tartsa meg az egészséges lombkoronát, ne metssze túl a paradicsomot, karózza vagy támassza meg a paprikát, és csökkentse a rovar- és betegségkárt, amely a termést árnyékoló leveleket eltávolítja. A palántákat fokozatosan szoktassa a közvetlen napfényhez.

• A téli sunscald az északi féltekén többnyire a déli vagy délnyugati oldalon jelenik meg, mert ez a felület kapja a legerősebb és legkésőbbi téli napsütést.
• A déli törzsfelület hőmérséklete hideg téli napon jóval magasabb lehet az északi oldalénál, ezért a kéreg alatti sejtek idő előtt aktiválódhatnak.
• Az idősebb fák vastagabb kérge többnyire jobban szigetel, de a cseresznye-, őszibarack- és szilvafélék egyes fajai idősebb korban is érzékenyek maradhatnak.
• A sunscaldos seb nem fertőző eredetű, mégis belépési kaput teremthet farontó rovarok és másodlagos mikroorganizmusok számára.
• Paradicsomon és paprikán a napégés gyakran csak a gyümölcs nap felőli oldalán látható, miközben a növény többi része egészségesnek tűnik.